SIBO és a stressz kapcsolata, amikor a stressz okozza a SIBO-t

AZ EMÉSZTŐRENDSZER NORMÁL MŰKÖDÉSE

A szájjal kezdődik, majd a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, a vastagbél, a végbél, majd a végbélnyílás.

Mindegyik szakasz fontos szerepet játszik az emésztésben. Ez azt jelenti, hogy az ételek megemésztéséhez és tápanyagok hatékony felszívódásához az emésztőrendszer minden részének megfelelően kell működnie.

Emésztőrendszerünk akkor működik optimálisan, ha idegrendszerünk paraszimpatikus üzemmódban van, más néven „pihenés és emésztés”.

Ebben az állapotban vagyunk, amikor nyugodtak, boldogok, kipihentek vagyunk, és időt szánunk az étkezésre. Paraszimpatikus üzemmódban megnő a gyomor-bélrendszeri váladékunk és a motilitásunk.

Étkezése után (amikor már nem eszünk) a bél öntiszító hullámszerű mozgásai az élelmiszert és a baktériumokat a vékonybelen keresztül a vastagbélbe mozgatja.

HOGYAN HAT A STRESSZ AZ EMÉSZTŐRENDSZERRE?

Ellentétben a paraszimpatikus üzemmóddal, idegrendszerünk szimpatikus üzemmódba kapcsol (más néven „harcolj vagy menekülj”), amikor stressz alatt állunk.

Ezzel biztosítja szervezetünknek azt az energiát, amelyre egy észlelt veszély esetén szüksége van. Az emésztés azonban nem szükséges funkció abban a pillanatban, amikor „harcolunk vagy menekülünk” és ezért romlik a munkája.

Stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszerünk a HPA* tengely stimulációját eredményezi. Ekkor kortizol szabadul fel, ami nem csak az immunrendszer válaszait változtatja meg, hanem az emésztőrendszert is elnyomja.

*A HPA tengely (hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely) szervezetünk stresszreakciós rendszereként működik.

STRESSZ ÉS A MIKROBIOM

Több kutatás is van, ami bizonyítja, hogy a stressz átformálja a bélbaktériumok összetételét, elősegítve a bélbaktériumok egyensúlyhiányát és a bélmikrobiom alacsony diverzitását. Előidézi a patogén baktériumokat is, amelyek szivárgó bélrendszerhez vezethetnek.

Kutatás: 18023961

Egy egyetemi hallgatókkal végzett tanulmányban azt találták, hogy bizonyos jótékony baktériumok, például a tejsavbaktériumok alacsonyabbak voltak azoknál a diákoknál, akik a szemeszter során nagy stresszes körülmények között voltak.

STRESSZ ÉS A SIBO

Napjainkban elég sok állandó stressz faktor van és testünk még mindig ugyanúgy kezeli a stresszt (még ha nem is élet-halál kérdése), mint régen az ősembernél. Legyen szó munkával kapcsolatos vagy személyes problémákról, továbbra is ugyanazt a küzdj vagy menekülj állapotot tapasztaljuk, amely ismételten aktiválja stresszreakciós rendszerünket.

Minden alkalommal, amikor stressznek vagyunk kitéve, lelassul az emésztésünk, ami rontja az ételek feldolgozását és felszívódását is.

Ha szervezetünk nem dolgozza fel megfelelően az ételeket, az ételmaradékokat a rezidens SIBO rendelkezésére bocsáthatjuk. Ez viszont annál több tünetet okozhat, minél több ételt fogyaszt a baktérium. Minél több gázt termelnek, annál nagyobb tüneteket érezhetünk.

Ezenkívül a stressz csökkenti a gyomorsavtermelést . A gyomorsav szervezetünk egyik védőanyaga, amely segít elpusztítani a baktériumokat, amelyeket étel vagy víz elfogyasztásakor beszívunk. A gyomorsav elégtelensége lehetővé teszi, hogy a lenyelt baktériumok nagyobb mennyisége kerüljön a vékonybelünkbe, és túlszaporodást okozzon.

Immunrendszerünket is legyengíti a tartós vagy krónikus stressz. Ha az immunrendszerünk nem működik megfelelően, nem képes elpusztítani vagy hatékonyan eltávolítani a baktériumokat a vékonybelünkből.

A gyenge immunrendszer azt is jelenti, hogy hajlamosabbak vagyunk a fertőzésekre, amelyek miatt gyógyszeres kezelésre, például antibiotikumokra lehet szükségünk. Az antibiotikumok túl sok használata befolyásolhatja a bélmikrobiom egyensúlyát és összetételét, ami növelheti a SIBO kockázatát.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7213601/

https://www.mayoclinic.org/…/in-depth/stress/art-20046037

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18023961/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC26223/