Mikrobiom – I. Mi befolyásolja a mikrobiomot?

Mi befolyásolja a mikrobiomot?

• Genetika
• Születés
• (természetes, császár)
• Kor
• Környezet
• Gyógyszerek
• (fogamzásgátló, antibiotikum)
• Étrend
• Edzés
• Stressz
• Gyomor és bélbetegségek

Több kutatás is bizonyítja, hogy az életkor, a betegségek, az orvosi kezelések (kemoterápia) és más stressztényezők következtében a bélben lévő baktériumok egyensúlya a potenciálisan patogén baktériumok nagyobb populációi felé tolódik el.

Különböző gyógyszerek szedése, különösen az antibiotikumok, de a fogamzásgátlók és protonpumpa-gátlók is negatív hatással vannak a mikrobiomra.

Környezetszennyezés: ólom, higany, kadmium, vegyszerek, tartósítószerek, festékek, konzerválószerek, élelmiszer adalékanyagok, tisztítószerek, egyes kozmetikumok is.

A bélmikrobiom összetételét nagymértékben befolyásolja az étrend.

A helytelen táplálkozás, mint sok finomított szénhidrát, cukor, zsiradék, kész és félkész (fast food) ételek fogyasztása. Továbbá a rendszertelenség, kevés rost, kevés folyadékbevitel, tápanyaghiányos étkezés mind befolyással van a bélmikrobiomra.

Például a rostban gazdag étrend befolyásolja a belekben lévő mikrobióta típusát és mennyiségét. Az élelmi rostokat csak a vastagbélben élő mikrobióta enzimei tudják lebontani és fermentálni. A fermentálható rostok táplálják a belekben lévő, butirátot (vajsav) termelő baktériumokat. A butirát egy alapvető vegyület, amelyet közvetlenül nem tudunk élelmiszereinkből kivonni, így a bélben lévő baktériumoknak kell előállítania. Ez csökkenti a vastagbél pH-értékét, ami viszont meghatározza a jelenlévő mikrobiota típusát, amely életben maradna ebben a savas környezetben. Az alacsonyabb pH korlátozza néhány káros baktérium, például a Clostridium difficile növekedését.

A bélrendszerben jelenlévő mikroorganizmus-telepek összességét bélflórának nevezzük.

A bél mikroflórája 4-500 féle mikroorganizmust (különböző baktérium- és gombafajokat) tartalmaz. A tápcsatornában 1014 számú (100,000,000,000,000) baktérium él, össztömegük mintegy másfél kilogrammnyi.

A gyomor-bélrendszer teljes hosszában élnek mikroorganizmusok, ezek összességét nevezzük bélflórának.

Az ember bélflórája egyéni, jellegzetes, nincs két ember, akinek teljesen ugyanolyan lenne, hasonlóság, általános szabályok vannak, de az emberi mikrobiom olyan, mint az ujjlenyomat, annyi különbséggel, hogy folyamatosan változhat.

Ezek a mikroorganizmusok az anyagcsere-folyamatokban kapnak szerepet, hiszen a bélhámsejtek működését serkentik, a meg nem emésztett és az emészthetetlen szénhidrátok lebontásában is közreműködnek, és több ásványi anyag felszívódását (kalcium, magnézium, vas) segítik.

Termelnek vitaminokat a szervezet számára (B-vitaminok, K-vitamin), illetve még több olyan anyagot is, melyek védelmi funkciót látnak el a szervezetben.

A bevitt hasznos tápanyagokat lebontják és átalakítva energiát biztosít.

 A mikrobiom szoros kapcsolatban áll vagyis befolyásolja a máj, az agy és az idegrendszer működését, továbbá a bőrünkre is hatással van.

Nemcsak jótékony bélbaktériumok telepedhetnek meg azonban az emésztőtraktusban, hanem a kóros, káros bélbaktériumok is. Ezekkel szemben védelmet nyújt a bélflóra, illetve a kóros szaporodásukat gátolni tudja. Számos toxin, allergén felszívódását akadályozza, a szervezetbe behatoló kórokozók elleni küzdelemben hatalmas szerepe van.

Fokozzák az immunrendszer hatékony működését, részt vesznek az immunrendszer fejlődésében, segít kialakítani a védekezést a különböző mikroorganizmusokkal szemben, továbbá, hogy melyek a hasznosak és melyek a betegséget okozók.

Az immunrendszer nem megfelelő működése esetén alakulhatnak ki ételallergiák/intoleranciák és autoimmun betegségek.